Rólunk
Szolgáltatások
Programajánlat
Kirándulási lehetõségek
Árak
Foglalás
Vendégkönyv
Elérhetõségek
Fõoldal
Online katalógus
HU | RO | EN | DE

Created by DirectWeb in 2005 (c).
Kirándulási lehetõségek

Székelyföld látványosságai
A székelyek már a középkorban felismerték, hogy Háromszék, Csík, Gyergyó, Marosszék, Aranyosszék egyenlõ távolságra van Udvarhelytõl. Ezért és mert egyházi-, bírósági- és iskolaközpont is volt kiérdemelte az anyaváros, Udvarhelyszék pedig az anyaszék elnevezést. Napjainkban ez fordítottan érvényes: innen egynapos túrákkal minden lényeges látnivalót elérhet a Székelyfölddel ismerkedni vágyó turista, és közben nem kell csomaghurcolkodással és költözködéssel veszõdjön. Ha a vidékünket akarja megismerni, Székelyudvarhely az ideális kiinduló pont a csillagtúráknak.

Ime egy kis ízelítõ szülõföldünk értékeibõl.

SZÉKELYUDVARHELY


Székelyudvarhely egy olyan város, amelynek sikerült megõrizni ódon, kisvárosi hangulatát, régi házait, fõterét és mûemlékei egy részét. Ezzel egyidõben lendületesen fejlõdõ város, mely Erdély szívében - a sok megpróbáltatás ellenére - leginkább megõrizte magyarságát.
Látványosságai a Jézus Szíve kápolna a XIII. századból, a város legrégibb épen maradt emlékmûve, a Székelytámadt vár, a Tompa László emlékház, a barokk stílusú Ferences rendi templom és kolostor, Református kollégium és a Benedek Elek tanítóképzõ épülete, a Református templom, a Vármegyeháza, a Római Katólikus Fõgimnázium (Tamási Áron gimnázium) épülete, a Római Katólikus plébániatemplom, a városi múzeum valamint a Kossuth utca a város régi fõutcája.

SZEJKEFÜRDÕ


A város szabadidõ központja és egyben üdülõtelepe, a Sós patak kellemes mikroklímával rendelkezõ gyönyörû völgyében. Itt rendezik már több mint két és fél évtizede a Szejke folklórfesztivált, Románia élõ hagyományainak bemutatóját, amely nagy tömeget vonz minden év júniusának utolsó szombatján. Orbán Balázs író, történész, publicista, etnográfus és közéleti személyiség sírhelye és emlékmûve a székelykapukkal övezett Borvízoldalban található.

SEGESVÁR


Középkori szász város, amelyet Erdély hegyei vesznek körül. Sokaknak a város fõ vonzereje a Drakulával való kapcsolata - a középkori fellegvár falai között megtalálhatják a házat, amelyben Vlad Þepeº született 1431-ben, és amelyben állítólag négy éves koráig élt. Segesvár többi fõ látnivalói szintén a megmaradt kilenctornyú fellegváron belül vannak. A toronyórát, a Történelmi Múzeumot, a Domonkosrendi Kolostor Templomát, amely a szászok fõ evangélikus templomává vált 1566-ban, mind érdemes megnézni. Feledhetetlen élmény megmászni a hegyen lévõ gótikus templomhoz vezetõ 172 fedett lépcsõt.

SZÉKELYKERESZTÚR


Jellegzetes székely kisváros. A Gyárfás-kúria udvarának hátsó részén áll az a körtefa, melyrõl azt tartják, hogy Petõfi Sándor árnyékában írta az utolsó versét. Az 1848-as forradalom történelmi csatájának elõestéjén e kúriának volt vendége a költõ. Errõl szól Kányádi Sándor költõ verse is, a fát körülölelõ faragott, díszített kerítésre épített márványtáblán. A timafalvi temetõben található Petõfi legendás sírja. Az utat a síremlékig jelzõtáblák mutatják a fõúttól kezdõdõen. Innen fel lehet jutni a domb tetején álló kõkereszthez, a Jézuskiáltóra. A múlt századi, valamint a korábbi épületek kisebb-nagyobb restaurálásoktól eltekintve szinte semmit nem változtak. Aki a székely parasztházak után érdeklõdik, megtekintheti õket a Városházával szemközti Molnár István Múzeum kertben.

HOMORÓDFÜRDÕ


Jó ízû borvízforrásairól híres, amelyekre jellemzõ a különbözõ mikroelemek jelenléte, fõleg lítium, mangán, bróm és jód. A Kápolnás forrás vízhozama napi 7200 liter. Ivókúraként és asztali vízként a források vize egyaránt hasznosítható. Feltehetõ, hogy az ásványvizeket már a római idõkben is használták.

CSÍKSZEREDA


Megyeközpont, fontos gazdasági és turisztikai csomópont. Legjelentõsebb mûemléke, történelmi nevezetessége a Mikó vár, amelyet 1623- 1631 között építtetett gróf Hidvégi Mikó Ferenc. Ma a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. 1969-ben a vár mögött falumúzeumot létesítettek, ahol a csíki medence építészetét mutatják be. A szecessziós stílusú Márton Áron fõgimnázium, régebben a Római Katolikus Fõgimnázium, 1909- 1911 között épült. 1990-ben az iskola híres tanulója után, Márton Áron erdélyi püspök nevét vette fel.

CSÍKSOMLYÓ


A Mária-kegytemplom a hit és a kultúra központja volt és maradt a napba öltözött Szûzanya oltalmazó szeretetében. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas ünnepe. Ennek a hitvilágnak megtartó ereje elevenen él a székelység tudatában. Itt van az erdélyi Ferences rendiek székhelye, a római katolikus székelység vallási központja, közel 550 éve búcsújáró zarándokhely. Csíksomlyó egyedi értéke a Csodatevõ Mária szobor, a XVI-ik századi egyházmûvészet remeke. Az itt megtartott évenkénti búcsú a székelység és a magyarság összetartozásának és megmaradásának, valamint a kereszténység találkozásának jelképévé nõtte ki magát. Ugyancsak itt tartják az Ezer Székely Leány Napját, már 1931- tõl.

KOROND


A Sóvidék egyik legnagyobb és leghíresebb községe. A település a fazekasság és egyéb népmûvészetek egyik erdélyi központja. A falu nyugati határán folyó Szakadát patak partján elõforduló szürke pala képezi azt az alapanyagot, amibõl a fazekasok dolgoznak. Korondnak a fazekasiparra alapozva, kereskedelmi, idegenforgalmi és mûvelõdési szerepköre is egyre számottevõbb. A község nagy vonzereje a kirakodóvásár: különbözõ cserépedények, szalmából és gyékénybõl készült termékek, gyapjútakarók, faeszközök, használati és dísztárgyak között válogathat a látogató.

GYILKOSTÓ


A XIX-ik században Székelyföldet elöntõ felhõszakadások során a Gyilkos-hegyrõl lecsuszamlott talaj és törmelék elzárta a völgyben folyó patakokat, részben befedte az erdõket és így hozta létre az egyedi látványt nyújtó tavat. Az ország egyik legszebb torlasztava, székelyföld természeti ritkasága, amely a víz alá temetett, ma is látszó fenyõerdõ maradványaiból adódik.
A legenda azt tartja, hogy egy hírhedt zsiványvezér elrabolt egy gyergyói lányt és kényszeríteni akarta, hogy legyen a felesége. A lány a hegyekhez kiáltott segítségért. Azok meghallván a sikolyt, elindultak és maguk alá temettek mindent, a lányt és a zsiványt is. Így keletkezett a Gyilkostó, amelybe ha napsütésben belenézel, szürkés-zöld, mint a gyergyói lány szeme, máskor meg úgy tûnik, vize a vértõl piroslik.

BÉKÁSI SZOROS


A Gyilkostó közvetlen folytatásaként a Békás-patak felsõ szakaszán alakult ki a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb (5 km) szurdokvölgye, a Békási szoros. 200-300 m magas, függõleges sziklafalaival Európa egyik legnagyobb és leglátványosabb, mészkõben kialakult szurdokvölgye, és egyben a hegymászók paradicsoma. A Békás torkolatánál különálló sziklabércek képzõdtek, ilyen az Oltár-kõ, amelynek déli sziklafala a Békási-szorosra néz. Csúcsára a Békási-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Ma az alpinisták paradicsomaként tartják számon. A zúgó patakok és a kisebb vízesések felejthetetlen látványt nyújtanak a gyalogos turista számára.