Rólunk
Szolgáltatások
Programajánlat
Kirándulási lehetőségek
Árak
Foglalás
Vendégkönyv
Elérhetőségek
Főoldal
Online katalógus
HU | RO | EN | DE

Created by DirectWeb in 2005 (c).
Kirándulási lehetőségek

Székelyföld látványosságai
A székelyek már a középkorban felismerték, hogy Háromszék, Csík, Gyergyó, Marosszék, Aranyosszék egyenlő távolságra van Udvarhelytől. Ezért és mert egyházi-, bírósági- és iskolaközpont is volt kiérdemelte az anyaváros, Udvarhelyszék pedig az anyaszék elnevezést. Napjainkban ez fordítottan érvényes: innen egynapos túrákkal minden lényeges látnivalót elérhet a Székelyfölddel ismerkedni vágyó turista, és közben nem kell csomaghurcolkodással és költözködéssel vesződjön. Ha a vidékünket akarja megismerni, Székelyudvarhely az ideális kiinduló pont a csillagtúráknak.

Ime egy kis ízelítő szülőföldünk értékeiből.

SZÉKELYUDVARHELY


Székelyudvarhely egy olyan város, amelynek sikerült megőrizni ódon, kisvárosi hangulatát, régi házait, főterét és műemlékei egy részét. Ezzel egyidőben lendületesen fejlődő város, mely Erdély szívében - a sok megpróbáltatás ellenére - leginkább megőrizte magyarságát.
Látványosságai a Jézus Szíve kápolna a XIII. századból, a város legrégibb épen maradt emlékműve, a Székelytámadt vár, a Tompa László emlékház, a barokk stílusú Ferences rendi templom és kolostor, Református kollégium és a Benedek Elek tanítóképző épülete, a Református templom, a Vármegyeháza, a Római Katólikus Főgimnázium (Tamási Áron gimnázium) épülete, a Római Katólikus plébániatemplom, a városi múzeum valamint a Kossuth utca a város régi főutcája.

SZEJKEFÜRDŐ


A város szabadidő központja és egyben üdülőtelepe, a Sós patak kellemes mikroklímával rendelkező gyönyörű völgyében. Itt rendezik már több mint két és fél évtizede a Szejke folklórfesztivált, Románia élő hagyományainak bemutatóját, amely nagy tömeget vonz minden év júniusának utolsó szombatján. Orbán Balázs író, történész, publicista, etnográfus és közéleti személyiség sírhelye és emlékműve a székelykapukkal övezett Borvízoldalban található.

SEGESVÁR


Középkori szász város, amelyet Erdély hegyei vesznek körül. Sokaknak a város fő vonzereje a Drakulával való kapcsolata - a középkori fellegvár falai között megtalálhatják a házat, amelyben Vlad Ţepeş született 1431-ben, és amelyben állítólag négy éves koráig élt. Segesvár többi fő látnivalói szintén a megmaradt kilenctornyú fellegváron belül vannak. A toronyórát, a Történelmi Múzeumot, a Domonkosrendi Kolostor Templomát, amely a szászok fő evangélikus templomává vált 1566-ban, mind érdemes megnézni. Feledhetetlen élmény megmászni a hegyen lévő gótikus templomhoz vezető 172 fedett lépcsőt.

SZÉKELYKERESZTÚR


Jellegzetes székely kisváros. A Gyárfás-kúria udvarának hátsó részén áll az a körtefa, melyről azt tartják, hogy Petőfi Sándor árnyékában írta az utolsó versét. Az 1848-as forradalom történelmi csatájának előestéjén e kúriának volt vendége a költő. Erről szól Kányádi Sándor költő verse is, a fát körülölelő faragott, díszített kerítésre épített márványtáblán. A timafalvi temetőben található Petőfi legendás sírja. Az utat a síremlékig jelzőtáblák mutatják a főúttól kezdődően. Innen fel lehet jutni a domb tetején álló kőkereszthez, a Jézuskiáltóra. A múlt századi, valamint a korábbi épületek kisebb-nagyobb restaurálásoktól eltekintve szinte semmit nem változtak. Aki a székely parasztházak után érdeklődik, megtekintheti őket a Városházával szemközti Molnár István Múzeum kertben.

HOMORÓDFÜRDŐ


Jó ízű borvízforrásairól híres, amelyekre jellemző a különböző mikroelemek jelenléte, főleg lítium, mangán, bróm és jód. A Kápolnás forrás vízhozama napi 7200 liter. Ivókúraként és asztali vízként a források vize egyaránt hasznosítható. Feltehető, hogy az ásványvizeket már a római időkben is használták.

CSÍKSZEREDA


Megyeközpont, fontos gazdasági és turisztikai csomópont. Legjelentősebb műemléke, történelmi nevezetessége a Mikó vár, amelyet 1623- 1631 között építtetett gróf Hidvégi Mikó Ferenc. Ma a Csíki Székely Múzeumnak ad otthont. 1969-ben a vár mögött falumúzeumot létesítettek, ahol a csíki medence építészetét mutatják be. A szecessziós stílusú Márton Áron főgimnázium, régebben a Római Katolikus Főgimnázium, 1909- 1911 között épült. 1990-ben az iskola híres tanulója után, Márton Áron erdélyi püspök nevét vette fel.

CSÍKSOMLYÓ


A Mária-kegytemplom a hit és a kultúra központja volt és maradt a napba öltözött Szűzanya oltalmazó szeretetében. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas ünnepe. Ennek a hitvilágnak megtartó ereje elevenen él a székelység tudatában. Itt van az erdélyi Ferences rendiek székhelye, a római katolikus székelység vallási központja, közel 550 éve búcsújáró zarándokhely. Csíksomlyó egyedi értéke a Csodatevő Mária szobor, a XVI-ik századi egyházművészet remeke. Az itt megtartott évenkénti búcsú a székelység és a magyarság összetartozásának és megmaradásának, valamint a kereszténység találkozásának jelképévé nőtte ki magát. Ugyancsak itt tartják az Ezer Székely Leány Napját, már 1931- től.

KOROND


A Sóvidék egyik legnagyobb és leghíresebb községe. A település a fazekasság és egyéb népművészetek egyik erdélyi központja. A falu nyugati határán folyó Szakadát patak partján előforduló szürke pala képezi azt az alapanyagot, amiből a fazekasok dolgoznak. Korondnak a fazekasiparra alapozva, kereskedelmi, idegenforgalmi és művelődési szerepköre is egyre számottevőbb. A község nagy vonzereje a kirakodóvásár: különböző cserépedények, szalmából és gyékényből készült termékek, gyapjútakarók, faeszközök, használati és dísztárgyak között válogathat a látogató.

GYILKOSTÓ


A XIX-ik században Székelyföldet elöntő felhőszakadások során a Gyilkos-hegyről lecsuszamlott talaj és törmelék elzárta a völgyben folyó patakokat, részben befedte az erdőket és így hozta létre az egyedi látványt nyújtó tavat. Az ország egyik legszebb torlasztava, székelyföld természeti ritkasága, amely a víz alá temetett, ma is látszó fenyőerdő maradványaiból adódik.
A legenda azt tartja, hogy egy hírhedt zsiványvezér elrabolt egy gyergyói lányt és kényszeríteni akarta, hogy legyen a felesége. A lány a hegyekhez kiáltott segítségért. Azok meghallván a sikolyt, elindultak és maguk alá temettek mindent, a lányt és a zsiványt is. Így keletkezett a Gyilkostó, amelybe ha napsütésben belenézel, szürkés-zöld, mint a gyergyói lány szeme, máskor meg úgy tűnik, vize a vértől piroslik.

BÉKÁSI SZOROS


A Gyilkostó közvetlen folytatásaként a Békás-patak felső szakaszán alakult ki a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb (5 km) szurdokvölgye, a Békási szoros. 200-300 m magas, függőleges sziklafalaival Európa egyik legnagyobb és leglátványosabb, mészkőben kialakult szurdokvölgye, és egyben a hegymászók paradicsoma. A Békás torkolatánál különálló sziklabércek képződtek, ilyen az Oltár-kő, amelynek déli sziklafala a Békási-szorosra néz. Csúcsára a Békási-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek. Ma az alpinisták paradicsomaként tartják számon. A zúgó patakok és a kisebb vízesések felejthetetlen látványt nyújtanak a gyalogos turista számára.